Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Szabadkai Tanitokepzõ Fõiskola

2007. január 19.

A vajdasági magyar közösség egységének és a parlamenti képviselet visszaszerzésének fontosságát, a Szerbiában élő nemzetiségek közötti jogegyenlőség megteremtését, valamint az ország mihamarabbi európai felzárkózásának szükségességét hangsúlyozták január 17-én Szabadkán, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) országos kampányzáró rendezvényén. A Kasza József által vezetett magyar érdekvédelmi szervezet felhívására több mint ötezren gyűltek össze a város sportcsarnokában. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ, és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke tolmácsolta az erdélyi, illetve a felvidéki magyarság üdvözletét. Üzenetet küldtek a magyarországi országgyűlési pártok vezetői is. A VMSZ 250 jelöltet indít a január 21-én esedékes szerbiai parlamenti választásokon. – Bár Trianon után a határon túli magyaroknak más-más állam fennhatósága alatt kellett megküzdeniük jövőjükért, mégis meg tudtak maradni magyarnak. Ugyanaz a történelmünk, ugyanaz a kultúránk most is, édesanya helyett hiába kaptunk mostohát, minket nem tudtak egymástól elidegeníteni, minket nem lehet legyőzni – hangsúlyozta üdvözlő beszédében Markó Béla. Rámutatott: az erdélyi magyarságnak sokszor kellett farkasszemet néznie a román nacionalizmussal, mégis mindig képes volt újrakezdeni, mert hitt alapvető céljaiban: az egyéni és kollektív jogok, az autonómia kivívásában, valamint az ország európai uniós csatlakozásában. – A megmaradásnak, a szülőföld megtartásának egyetlen nagy titka van, az egység. Nekünk, magyaroknak továbbra is egyetlen szervezetet kell támogatnunk – szögezte le Markó Béla, hozzátéve: Erdélyben is vannak, akik pluralizmusról, többpártrendszerről beszélnek, de aki ilyesmit akar, az a magyarság ellen dolgozik. A VMSZ nem fogadja el, hogy a vajdasági magyarokat másodrendű állampolgárokként kezeljék, és keményen fellép a közösség szimbólumainak meggyalázása ellen, hangsúlyozta Kasza József, az VMSZ elnöke. A szlovákiai magyarság másfél évtizedes politikai küzdelmének egyértelmű tapasztalata, hogy a közösség csupán önmagára és politikai képviseletére számíthat, legyen akár kormányban, akár ellenzékben – jelentette ki Bugár Béla, az MKP elnöke. A látogatás során Markó Béla szövetségi elnök megbeszélést folytatott Kasza József pártelnökkel, Kern Imre ügyvezető alelnökkel, valamint Józsa Lászlóval, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (VMNT) elnökével, akikkel a vajdasági, illetve az erdélyi magyar közösségek helyzetéről, valamint az együttműködés további lehetőségeiről tárgyaltak. A nap folyamán az RMDSZ képviselői meglátogatták Szabadkán a Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnáziumot, valamint az alig egy éve létrehozott magyar tannyelvű Tanítóképző Főiskolát is. /A délvidéki magyarság parlamenti képviseletet akar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998